Britannia, Britannia, Britannia... Engem személy szerint mindig is vonzott a ködös Albion, de az úti célok kiválasztásánál valahogy a mediterrán vidékek mindig megelőzik. Többek között ezért is tekintettem az Univerzum üzenetének, amikor idén a fagyos március idején egy munka miatt lehetőségem volt Liverpoolba eljutni. Valószínűleg ha ez nincsen, akkor ez a város az X+100. helyet foglalta volna el a bakancslistán, hiszen mit is tudunk róla: foci, Beatles, ipar, kikötő, Titanic... Elsőre nem is kevés, de azért vannak érdekesebbnek tűnő célpontok. Egy biztos: ez a látogatás alapjaiban megdöntötte ezt az elméletet!

Első lépés a munka miatt az utazás megtervezése volt. Felmerült, hogy megjárjuk egy nap alatt, Budapest-London útvonalon, Anglián belül pedig pedig irány vasúttal Liverpool. Ezt persze gyorsan elvettük, már csak a legendásan "megbízható" brit vasút miatt is. A másik alternatíva a közvetlen repülőjárat volt. A kék-magenta légitársaság szombaton és kedden közlekedtet közvetlen járatokat Budapest-Liverpool között, így már csak a menetrend miatt is úgy döntöttünk, kerekítünk belőle egy jó kis hosszú hétvégi programot.

Azt kell mondanom, egyáltalán nem bántuk meg, sőt! Liverpool sokkal érdekesebb, szebb, izgalmasabb mint azt gondoltam volna. A város Északnyugat-Angliában, a Mersey folyó jobb partján található, közel félmillió lakossal. A repteret a helyi Liszt Ferencről, John Lennonról nevezték el, így már ebből sejtettük: jó helyen vagyunk!

A reptér nem túl nagy, cserébe áttekinthető és a közepén segítőkész személyzettel áll rendelkezésre az információs pult rendelkezésre. Aki hozzánk hasonlóan hisz a spontán élményekben és felkészületlenül érkezik, azoknak elérhető ingyenes várostérkép és kedves útbaigazítás is. Itt tapasztaltuk meg az első pozitív csalódásunkat: a rémhírekkel ellentétben lehet érteni az itteni angol akcentust ( de az is lehet, hogy csak az írek teszik nagyon alacsonyra a mércét...:).

A belváros a 86A jelzésű busszal kb. fél óra alatt elérhető. Hangulatalapozónak és ráhangolódásnak is tökéletes emeletes busszal átvágni a tipikusan angolszász stílusú belvárosba. Az biztos, hogy itt nem ismert a Magyarországon sokat emlegetett és elátkozott településképi véleményezési eljárás, vagy ha van mégis, igen laza lehet. Itt nem jelentett problémát , ha egy anglikán stílusú templom mellett egy posztmodern épületet húznak fel, amit a hetvenes években épült brutalizmus jegyében fogant épületcsoport övez. A kortárs építészet is legalább ilyen kaotikus egyveleget képez és persze ízlés dolga, de valahogy mégis működik. Sokszínű, érdekes, meghökkentő azaz minden amit el lehet várni egy unalmas város ellentéteként.

Liverpool 2008-ban Európai kulturális fővárosa volt, ekkor a teljes belváros felújításon esett át. Ennek ékes példája a folyópart ( a város vízparti látképe egyébként az UNESCO Világörökség része), azon belül is az Abert Dock. A dokk egykor a kereskedelem központja volt, mára a kultúra különböző ágainak ad otthont. Mi sétánkat a dokk északi oldalán található Museum of Liverpool modern épületénél kezdtük, ahol a Beatles tagjainak szobránál szelfizők tömegén is át kellett verekdeni magunkat. Az Albert Dock északi bejáratánál található a Merseyside Tengerészeti Múzeum, amely személyes kedvencem volt a városban. Három szinten mutatja be az angol tengerészet történetét három szinten, a belépés pedig akármilyen hihetetlen, de ingyenes! Külön kiállítás emlékezik meg a városhoz száz szállal kötődő Titanicról és Lusitaniáról, számos ereklyével és eredeti használati tárggyal. Szintén a kiállítás egyik fénypontja - ha lehetek ilyen morbid -, ahogy percről percre követhetjük a Titanic elsüllyedésének történetét. Ez számos hang és videoeffekttel van kiegészítve, pl. segélyhívás leadását bemutató résznél láthatóak a magyar vonatkozású Carpathia által leadott távirat eredeti példánya, miközben szól a híres S.O.S morzejel. Egészen hátborzongató érzés. A múzeum harmadik emeletén található a rabszolgaság történetét bemutató nemzetközi múzeum, ami a téma iránt érdeklődőknek kötelező! Ahogy útitársunk megjegyezte, ez minden bizonnyal a liverpooliak múlttal való megbékélésének a jele, hiszen a város, ezen belül pedig maga a dokk az Afrika és Amerika közötti rabszolga kereskedelem központja volt.

 Az Albert Dock másik , déli oldala sokkal vidámabb tematika köré épül, hiszen itt található a "The Beatles Story", azaz a Beatles történet bemutató kiállítás. A belépőjegy elég magas, persze mégis a Beatlesről van szó. A bejáratnál fülest lehet kérni, mert az egyes állomásokon a látogató a maga ritmusára dönti el, mely információkra kíváncsi. A lengyel zászló megpillantásával optimistán kérdeztük a pultban dolgozó hölgyet, hogy esetleg van-e magyar nyelvű guide, de az udvarias „In the future” mondat közben az arcára a holnap után kiskedden arckifejezés ült ki. Sebaj, végighallgattuk angolul, végül is nem rossz a kiállítás, én személy szerint azért többet vártam tőle. Azért a megépített Yellow Submarine-nek örültünk, hamár travel in yellow… A múzeum kijáratánál ajándékbolt, amilyen Beatles-es kacat itt nincs, az nem is létezik..

A folyóparton továbbsétálva található a kötelező óriáskerék, valamint konferencia központ. A városközpont felé visszakanyarodva beleütközünk a Liverpool One bevásárlóközpontba, amely inkább bevásárlónegyednek nevezhető, mert az üzletek inkább sétáló utca jelleggel helyezkednek el, de azért a shoping szerelemeseinek kötelező látnivaló.

Sétánkat a belváros felé folytatva véleményem szerint a város kihagyhatatlan nevezetessége a „The Cavern Club”, a klub ahol a Beatles először (és azután még több min 200 alkalommal) lépett színpadra mielőtt világhírnévre törtek. Az azóta is üzemelő klub a nap szinte bármely szakaszában látogatható, ott számos világsztártól származó ereklye ingyenesen megtekinthető. Egészen különleges hangulata van a helynek, ottjártunkkor éppen egy amatőr zenekar próbálgatta szárnyát miközben mi B.B. King által a klubnak dedikált gitár alatt kávéztunk… Szuper volt, még úgy is hogy a kávé kapszulás volt… Véleményem szerint ez a hely sokkal jobban hozza a beat érzés, mint a múzeum.. Ráadásul a bejáratnál lehet fényképezkedni John Lennon falnak támaszkodó alakját ábrázoló szobrával is, szóval aki Liverpoolban jár, ide mindenképpen menjen el.

Tovább indulva pár perces sétával eljuthatunk a St. George Hall-hoz illetve az azt övező parkhoz és térhez, ahol múzeumok, könytárak, színházak sorakoznak, mindenki kényére kedvére válogathat. Amikor ottjártunk, a „World Museum”-ban éppen a kínai agyaghadsereg kiállítását rendezték meg, ezt mi kihagytuk, mégiscsak brit túrán vagyunk. Ha már szobrok, itt említeném meg a szerintem nagyon mókás, mások szerint elég béna városszerte felbukkanó köztéri szobrokat a „Lambana”-kat. Ezek alapját a kulturális főváros jelképét adó állatka adja, melynek eleje bárány (lamb), hátulja banán (banana) ezt formát pedig számtalan színben festették ki és helyezték ki a város különböző pontjain. A magyarázat: a kikötő kereskelmének nagy részét a gyapjú és a banán adta, a japán tervező ez előtt akart tisztelegni.

A város építészeti sokféleségének ékes példái a vallási épületek. Itt található az anglikán Liverpool Cathedral, amely 189 méteres hosszúságával a leghosszabb katedrális a Földön. Tényleg monumentális, mind kívül, mind belül. Érdemes körülsétálni az épületet, mert egyrészt így láthatóvá válnak valós méretei másrészt az északi oldalán lévő, temetőből kialakított park és annak sírkövekkel kirakott járdái, mohával benőtt fái egészen egyedi hangulatot árasztanak. A katedrális másik oldalán található Chinatown-ból a lampionok között visszatekinteni erre a hatalmas épületre pedig egészen viccesen multikulti.

Az innen 5 perc sétára található Metropolitan Cathedral egy egészen más stílusban épült. Van akinek tetszik, én személy szerint azt gondolom, hogy ilyen templomokat építettek volna a Sztálin-barokk jegyében, ha építettek volna templomokat. Tiszta vasbeton, hatalmas üvegablakokkal díszítve. Hiába, ízlések és pofonok, mindenesetre érdemes megnézni. A város gasztronómiájáról annyit, hogy szinte mindenféle náció éttermeit megtalálhatjuk itt, mindenki találhatja a neki tetszőt. Azért szinte, mert hiába szerettük volna, nem találtunk egy rendes fish&chips-es bódét (persze lehet, hogy nem jó helyen kerestük, de azért remek libanoni éttermet sikerült találni).

Összességében elmondható, hogy Liverpool egy érdekes és látványos város, mely mindenképpen szuper hosszúhétvégi célpont lehet. Jobb időben ez program kiegészítve egy kis folyami hajókázással vagy esetleg tengerparti kirándulással az Ír-tengerhez reális alternatívája lehet bármelyik európai középvárosnak, kedvező klímája miatt akár nyáron is.

 by Oriole